„Emberi fáradozás, Isteni áldás”
(127. zsoltár)
Réges-régen nem volt a falunak katolikus temploma, ezért Fáy Imre az 1930-as években megterveztette az épületet, s mivel a költségvetés több ezer pengő lett volna, ezért meghiúsult az új templom építése. A hívek Encsre jártak misére, s hogy ne kelljen más településre templomba járniuk, ezért egy magtárat alakítottak át erre a célra Burger János plébános úr vezetésével. Ide került Kucsma István bácsi portájáról a harang és a harangláb, valamint Fáy Imréné Szűz Mária festménye. A kápolnára a tornyot csak később építették hozzá.
1950-től anyakönyvileg Peréhez tartozik a település. Ettől az évtől négy plébános szolgálta illetve szolgálja a híveket. Burger János, Körtvélyessy Antal, Jaskó Gábor, és jelenleg Varga Gábor. Hosszú éveken át jártak ide misére az emberek, de az épület állaga rohamosan romlott, mondhatjuk életveszélyes volt. Ekkor döntötték el a hívek Varga Gábor plébános úr vezetésével, hogy új templomot kell építeni. A jelenlegi templomot László Tamás budapesti építész tervezte a régi templom mellé, a telek közepére, a fő útra merőlegesen.
Az alapkőletétel 2001. szeptember 29.-én Szent Mihály arkangyal ünnepén történt Katona püspök úr felszentelésével. A templom építésében Varga espere úr elsősorban helyi mesterekre gondolt és kérte meg őket erre a nagy munkára. Verba János kőműves mester, Lehóczki Isván ácsmester, Czernai Csaba festő-mázoló mester és a helyi lakosok is sokat segítettek a templom építésében. Egy nagy csoda volt az építkezés, mert úgy indultak, hogy semmi pénzük nem volt, de imádkoztak, bíztak a jó Istenben és megsegítette őket. Nagyon sok adományt kaptak, a templom vasszerkezetét valamint korlátját Pásztor Imre környékbeli vállalkozó készítette. 3 év alatt készült el a templom, 2004. augusztus 22-én Szűz Mária királyné védőszentje napjára esett a templom szentelése.
A templomban található faragott keresztutat Hegedűs István Gyöngyösön élő fafaragó művész készítette. Az üvegablakokat és a festett képeket Megulesz Magdolna és férje készítette. A bronzöntvényből készült szentségház és az ambó díszítését Bittsánszki Géza, felesége Kopp Judit megmaradt mintáiból készítette. Az ambón található pelikán az ltár szentség szimbóluma. A keresztelő kút Majzik Mária szobrászművész munkája. A templom mellett található kőkereszt Kércsi Imréné ajándéka. A Szent István szobrot Borsos István szobrászművész készítette. A templom kijáratánál található egy vendégkönyv, amibe az odalátogató emberek a gondolataikat jegyezhetik bele. A templom külső megvilágítást is kapott, ami az esti órákban nagyon szép színfoltja a községnek.
A következő írás a Magyarok hangja c. újságban jelent meg 2009 nyarán, Babik Zoltánné tollából.
„Van egy közel, 400 lakosú kis falu a Hernád völgyében GIBÁRT! A lakosság közel fele római katolikus vallású, és olyan dolgot vittek véghez, ami sokakat megmozgatott és szeretetre, hitre, összefogásra buzdított. 2001-ben plébánosuk vezetésével, új templomépítésbe kezdtek, mivel az előző már életveszélyesnek volt mondható. Az anyagi háttér kezdetben nem volt bíztató, mégis belevágtak. Bíztak Istenben és a szeretet összetartó erejében. Szépen lassan fokozatosan elkezdett épülni a kis templom. A falu apraja nagyja részt vett a munkálatokba. A helyi mesteremberek is mind kivették részüket, a kőműves a festő az ács stb.. Folyamatosan érkeztek adományok és felajánlások. Nem csak a helyi emberektől és önkormányzattól, hanem a környékbeli és távolabb élő ismerősöktől, rokonoktól is, akiknek valamilyen kötődésük van Gibárthoz, vagy épp csak csodálták az összefogást és kitartást, amit a kis falu mutatott. Az oltár, a szentéj, a keresztút a falon, és minden, ami fából készült nagyon szépen kiemeli a templom belsejét, de van benne szép rézből készült keresztelő kút is. Színes üvegablakain látható, Árpádházi Szent Margit, Boldog Salkaházi Sára, Bódi Mária Magdolna, Szent Regina, Mindszenty József, Boldog Apor Vilmos, Brenner János, Borronei Szent Károly, Szent Balázs, Szent Anna, Szent Erzsébet, Szent Sándor. De látható Lixiői Szent Teréz és Szent Borbála szobra is. A falat festmények is díszítik Szent Mihály főangyal, Szent József valamint Szent Mária Magdolna. A hangtechnika is elkészült, mikrofonokat és villanyorgonát is kapott az egyház. 2004.08.22.-én megtörtént a templom felszentelése! Védőszentje Boldogságos Szűz Mária. A munkák ezzel még nem értek véget, továbbra is folytatódtak. A régi épület lebontása és eltakarítása is nagy feladat volt. Összefogással, ezt is sikerült véghez vinni és a romok eltakarítása után szintén adományból, egy gyönyörű keresztet állítottak a helyére, majd megkezdődött a parkosítás. Sikerült az éjszakai megvilágítást is kiépíteni. Az idő elteltével a templom és környéke Gibárt egyik legszebb pontja lett. Nagyon hosszú idő után a faluban, 2009.06.01.-én és az új templomban először álltak oltár elé a bérmálkozó gyerekek. Ezzel egybekötve került sor, Államalapító Királyunk Szent István szobrának a felszentelésére a templomkertbe. Most már el lehet mondani csoda, amit ez a kis falu kis közössége, véghez vitt. Köszönet mindenkinek, aki ebben támogatta és segítette őket.”
